(N)A mozgás (!)

Capture

A rendszeres testmozgással megelőzhető a betegségek 90 %-a… Te is hallottad már ezt? Biztos vagyok benne. Mint ahogy abban is, hogy a legtöbb ember már unja ezt és mondja, hogy “ja..ja.. persze” aztán ücsörög tovább.. ki a TV előtt ki a kanapén ki az irodában stb stb. Immunisak vagyunk már erre, mert ugye “könnyű azt mondani, hogy mozogj légy aktív“. Aztán jönnek a kérdések, bújtatott kifogások, hogy ” mikor van nekem erre időm?” meg ” aah nincs nekem pénzem edzőteremre” aztán meg “állandóan rossz az idő és különben is utálok futni..” és még sorolhatnám. Nem fogok egy tudományos bejegyzést írni a mozgás fontosságáról és arról sem, hogy miért fontos, ezzel rengeteg cikk foglalkozik a neten. Ennek a bejegyzésnek az a célja, hogy a saját példámon keresztül bizonyítsam, hogy ez működik és hogy meggyőzzelek, hogy igenis a rendszeres testmozgás az új életünk kiemelkedően fontos része. Kellemes mellékhatásai pedig többek között, hogy egészségesek leszünk, vidámak és nem lesz súlyproblémánk sem.

Az ülés lassú gyilkos. A mai ember élete minimum felét ülve tölti. Holott nem erre lettünk kitalálva. A sok ülés eldeformálja a csontokat, lassítja az anyagcserét miáltal a méreg és salakanyagok nem tudnak rendesen kiürülni, panganak aztán komoly problémákat okoznak. Az izmok sorvadnak az izületek kopnak a sejtek nem kapnak elég oxigént az egészség romlik. Nem sorolom. Az ülés lassan és biztosan megöl. Nem beszélve arról ha az ember még túl sokat is eszik emellé. Persze itt most többen mondhatják, hogy “én nem eszem túl sokat“.. nade mi a túl sok? Ideális esetben az embernek csakis annyit kellene ennie amennyit az életmódja megkövetel, magyarul amennyit fel is használ a szervezete. A mai emberek 90%a túl sokat eszik és a negyedét sem használja fel (nem kell vadászni, gyüjtögetni, menekülni, építeni). Gondoljunk csak egy átlagos napra: felkelünk eszünk reggelit, majd lemegyünk dolgozni, ahol nagyrészt ülünk (kivétel persze a kemény fizikai munkát vegzők), majd nasi, majd ülünk, majd ebéd 2 fogás minimum aztán ülünk vagy állunk egy helyben, aztán uzsonna, majd ülünk megint kisebb megszakításokkal, mikor elmegyünk vásárolni (autóval persze ahol ülünk) kicsit azért használnunk kell a lábunkat is, aztán este van vacsorázni kell, mert hát csak este van és ugye már nem ettünk egy ideje… aztán ülünk és megyünk feküdni. Mikor van ideje a szervezetünknek felhasználni az elfogyasztott ételt? Nem sok alkalmat ad neki egy mai átlagos városi ember. Persze eléggé elnagyoltam de a lényeg, hogy túl sokat eszünk és nem mozgunk. Az eredmény? Szív és érrendszeri problémák, gerincproblémák, egyéb szervi megbetegedések, rák. Nem részletezem tovább, szerintem mindenki érti a lényeget. Arra most nem térek ki, hogy mit eszünk mert az egy külön fejezet lesz, de higyjétek el lehet még fokozni…

Egy biztos: a rendszeres testmozgásba még senki nem halt bele! Annak hiányába már inkább… érdemes ezen elgondolkodni. Én is elgondolkodtam tavaly.. volt rá elég sok időm. Mivel 6 éves korom óra intenzíven sportoltam kisebb megszakításokkal egészen a betegségemig számomra nem volt kérdés a mozgás fontossága. Már a kezelések alatt elhatároztam, hogy amennyire bírom minden nap mozogni fogok. A kemoterápia első 3 hónapjában – ami a legkeményebb volt számomra lásd korábbi bejegyzéseimet – minden nap sétáltam. Eleinte csak vonszoltam magam de számomra már az is komoly eredmény volt. Aztán köszönhetően a kemós túlélőkészletemnek a 2. hónaptól már rendesen sétáltam minden nap egy órát. A Taxol alatt már kocogtam naponta és roppant büszke voltam magamra. Ezek mellett köszönhetően a kutyámnak minden 4 órában mentem ki vele egy kb 15 perces sétára. Ha esett ha fújt mentem. Mert tudtam azt, hogy rengeteg energiát kapok a mozgástól, mégha piszok nehéz is volt elindulni és felemelni a hátsómat a kanapéról.

A kezelések végeztével visszamentem az edzőterembe és az volt a tervem, hogy újra fitt legyek mihamarabb. Állóképesség növelés kardió edzéssel. Annál is inkább mivel az utolsó kemó után 2 hónappal és a sugárkezelés befejezésétől számított 4 hét múlva egy mellrákellenes kampány futóversenyén vettem részt, ahol 5km-t kellett egyhuzamban lefutni. Kérdés nem volt számomra, hogy megcsinálom. Megcsináltam:-) Végig futottam egyszer sem álltam meg és beértem a célba. Nagyszerű érzés volt. Ezen (is) fellelkesülve növeltem az edzőtermi napok számát és elkezdtem jógázni is hetente egyszer. 3 hónappal az utolsó kezelés után már hetente 2x jártam az edzőterembe, ahol még mindig a kardión volt a hangsúly (30 perc futás, 15 perc evezés és 20 perc úszás) és hetente 1x egy órát jógáztam. A napi séták ugyanúgy megmaradtak. Aztán visszamentem az irodában dolgozni hetente 2x és oda biciklivel jártam, ami mindezen felül heti 2x egy óra intenzív tekerés (fél óra oda és fél óra vissza). Az eredmény? Remek formában voltam a tavaly decemberi első nagy viziten mikor is az orvos is elképedt. Energikus voltam és fitt, minden eredményem kiváló a vérképen. Azt ugye mondanom sem kell, hogy az orvosom helyeselte a sok mozgást és bíztatott. A kezelések után egy hónappal már visszanőtt rendesen a hajam, a szemöldököm, szempillám. Szebb és dúsabb volt mint eddig bármikor. Megszűntek a fulladások, a légszomj a heves szívdobogás és helyreállt az emésztésem is. Pedig több embertől hallottam ám én is, hogy “fulladsz? hogy mersz így futni?” és láss csodát a futás miatt lettem jobban:-)

Sokan azt hiszik, hogy az intenzív mozgás veszélyes. Ismétlem és nézzetek utána, ha valaki nem hiszi: az intenzív mozgástól még soha senki nem kapott infarktust! Az infarktust az intenzív mozgás hiánya okozza! …. és mielőtt bárki most felhorkanna, hogy “de mert én olvastam, hogy a futó összeesett és meghalt…”  nézzen utána a teljes ilyen jellegű történeteknek, mert mindig kiderült, hogy ott más hosszú ideje fennálló probléma volt és a halál oka soha nem a testmozgás volt. Sok esetben az ember azért nem halt meg előbb, mert mozgott…

2 hónappal ezelőttig a fent leírt edzéstervet követtem annyi különbséggel, hogy hetente egy zumbaóran is részt vettem. Imádok táncolni így számomra a tánc az aktív testmozgással – ami maga volt a zumba – igazi kikapcsolódás volt. 2 hónappal ezelőtt viszont késznek éreztem magam továbblépni és a hangsúlyt az erősítésre helyeztem. Az edzőteremben kérésemre összeállítottak nekem egy személyre szóló programot ahol a hangsúly az erősítésen van, így az 1 órás program mindössze csak első 20 perce szól intenzív kardióról, a fennmaradó 40 perc erősítés különféle gépekkel, súlyzókkal. Jelenleg ezt a programot csinálom hetente 3x, mellette ugyanúgy biciklizek, sétálok és jógázok.

Most biztos azt kérdezitek mikor van minderre időm. Van. Mert lennie kell. Nem érdekel, hogyan ha az egészségem a tét. Meg lehet csinálni. Én sem vagyok különleges. Férjem van, gyerekem van, kutyám van, főállású munkahelyem van emellett a saját vállalkozásunkat is menedzselem. Dolgozó nő vagyok, Anya, háziasszony, feleség, gazdi. Van időm rá, mert ez nem plusz számomra hanem a létezésem alapfeltétele. Az új életem szerves része és az egészségem megőrzésének kulcsa. Nem vagyok hajlandó kompromisszumokat kötni az egészségem rovására és Te se tedd! Gondold át a napjaidat, egy hetedet, tervezd meg hidd el lesz ott idő erre is. Ne feledd amit az előző bejegyzésben írtam: nincs, nem lehet olyan dolog amit ne tennél meg azért, hogy elkerüld a rákot és a betegségeket! Nem kell pontosan ugyanezen mozgásformákat választanod. Mindenki más. A lényeg a heti minimum 4x 1 órás intenzív mozgás de a legjobb a napi intenzív fél óra minimum. Ha ezt megteszed akkor rengeteget tettél az egészségedért. Na mozgás! 🙂

 

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s