…3 évvel később

road

Szeptember…. 2015. A hónap ami teljesen fenekestül felforgatta az életem és megváltoztatta azt. Most újra Szeptember van csak 3 évvel később. Emlékszem mennyire szerettem volna akkor 2015ben, azon a napon, mikor megkaptam a diagnózist pár évet előreszaladni az időben. Mennyire de mennyire szerettem volna. De most visszatekintve örülök, hogy nem így történt. Örülök, mert ha nem megyek mindazon keresztül, ha nem teszem meg ezt a hosszú utat akkor nem ismerem meg magam, akkor nem erősödöm meg és akkor nem értékelem azt amim van. Azt mondják, minden okkal történik. Azt mondják, hogy a Jóisten csak annyi terhet rak ránk amivel elbírunk. Mindig csak annyit. Akkor, 3 évvel ezelőtt azon a borongós esős szeptemberi napon ezt nagyon nehéz volt elhinnem és elfogadnom. Az idő viszont nem áll meg és hihetetlen, hogy már 3 év telt el azóta.

Kedves Olvasó, ha most találtál rá a blogra, mert neked most van a “2015 Szeptember”-ed, akkor kérlek ezzel a bejegyzéssel kezdd. Azért kérem ezt, mert szeretném ha tudnád, hogy 3 éve ugyanott ugyanolyan érzésekkel, kétségekkel, félelmekkel és belső harcokkal álltam, ahol most Te állsz. Úgy, ahogy Te is most, én is akkor azt hittem, hogy vége a világnak. Azt hittem, hogy ezt nem tudom végigcsinálni, hogy nem tudom mi lesz ezután, hogy lehet egyáltalán másnap felkelni? Hogy lehet aludni éjszakánként a tudattal, hogy egy halálos betegséggel kell küzdenem? Hogy lehet leküzdeni? De lehet! Mert nekem sikerült és neked is fog! Igen nehéz lesz, igen fájdalmas lesz, igen fogod azt érezni, hogy nem bírod tovább. Aztán felállsz, megrázod magad és felemelt fejjel, dacosan, soha nem tapasztalt erővel szembenézel mindennel és megcsinálod. Miközben annyi mindent tanulsz majd magadról, olyan hihetetlen erő és bölcsesség tulajdonosa leszel, hogy az életed szépen lassan megváltozik és az új élet ami Rád vár már nem tud olyan kihívást tartogatni számodra amit ne tudnál megoldani, leküzdeni. Kemény munka vár Rád, de megéri!

3 éve rákmentesen élek. Tetszik az új énem, jól érzem magam az új énemmel, tudom ki vagyok és azt is hogy hova tartok. A testem csodálatos harmóniában működik együtt velem, mert nagyon vigyázok rá! Nagyon becsülöm, hiszen amit ki kellett állnia, amin keresztül kellett mennie, mindannak ellenére velem együtt küzdött és megértettem, hogy a döntéseimmel az életmódommal tudom támogatni. Mindent megteszek a legjobb tudásom szerint, hogy a rák ne újuljon ki. Támogatom a testem, odafigyelek rá, hogyha mondani akar valamit meghalljam…időben!

Gondolatok… még mindig tanulom, hogyan irányítsam őket. Van mit tanulnom. Félelmek… vannak. Egyre ritkábban bár, de vannak. Még mindig ott bújkál bennem, hogy “Mi van ha kiújul a rák?” Baj ez? Nem tudom. Sokat gondolkodtam ezen és dolgozok rajta. Dolgozok azon, hogy ne pazaroljak ilyen gondolatokra időt, de akivel ez egyszer már megtörtént annak nehéz ezt kizárnia újra és újra. Dolgozok rajta és mindannyiunknak dolgoznia kell ezen, Neked is Kedves Olvasó! A pozitív gondolkodás a másik kulcsa a túlélésnek.

3 éve vagytok velem, 3 éve követitek a blogot immár több mint 50 ezren. Hihetetlen a szeretet és a támogatás, amit tőletek kaptam és kapok, nem lehet elégszer megköszönni. Hihetetlen a bizalom amivel felém fordultok, a segítségemet kéritek és én igyekszem mindig ott lenni és segíteni. Ez az én köszönetem, mert azt is megtanultam, hogy mekkora ereje van a szavaknak, még akkor is ha a személy ismeretlen aki leírja őket. Így hát írok és még többet írok. Én így próbálok segíteni Neked, Kedves Olvasó és tudatni veled, hogy nem vagy egyedül. Rengeteg sorstársad van, sajnos… de az én üzenetem Neked, hogy eljön a te “3 évvel később”-ed is ❤ Hamarosan!

Reklámok

Vitaminokkal a rák ellen

vit

Rákmegelőzési stratégiám kiemelkedő kulcsszerepét a vitaminok és ásványi anyagok pótlása alkotja. Ha hiszitek, ha nem az összes betegség hátterében vitaminhiány áll. Ezt ma már rengeteg neves tanulmány bebizonyította. Tanulmányaim során mindig visszatérő fejezet volt minden egyes előadáson illetve szakkönyvben, hogy az emberi test vitaminokkal és ásványi anyagokkal tud hibátlanul üzemelni. Sajnos én sem voltam ennek mindig tudatában és mikor visszagondolok, hogy hogyan éltem mielőtt a rák megtámadta a szervezetemet néha elcsodálkozom, hogy csak “ennyivel megúsztam”. Rengeteg tévhit él az emberekben a vitaminokkal kapcsolatosan – amikkel a mai napig is gyakran találkozok még a szűkebb családi körömben is (!) – mint pl. “nekem nem kell vitaminokat szedni, mert én sok gyümölcsöt eszek”, vagy “elég csak néha néha bevenni egyet vagy csinálni egy kúrát”. Nem beszélve azokról akik semmi mást mint hatalmas üzleti érdekeket sejtenek a vitaminbusiness mögött és már csak azért sem “szállnak ebbe bele”. Való igaz a vitaminüzlet hatalmas üzlet ezt nem vitatom. Na de mi nem az? A gyógyszeripar nem nagy üzlet? Na de nem erről akarok most nektek írni, hanem arról, hogy miért is ennyire fontosak a vitaminok.

A szervezetünkben minden egyes másodpercben nagyon összetett és komoly kémiai folyamatok mennek végbe. Ezen folyamatok sikerességéhez vitaminokra és ásványi anyagokra van szükségünk amikhez a szervezetünknek ideális helyzetben az ételből, italból kellene hozzájutnia. Ideális helyzetben… na de mit is jelent ez? Képzeljük el, hogy az összes italt, ételt mi saját két kezünkkel készítjük mind mind olyan alapanyagokból, amelyek mindenféle vegyszertől és egyebektől mentesek, amelyeket mi termesztettünk , tiszta levegőben, tiszta vegyszermentes földben és amelyeket tiszta vegyszermentes eső áztatott. A gyümölcsöket, zöldségeket a felhasználás előtti 10-15 percben éretten szedtük le a fáról, bokorról, földből… A húsevők az állataikat természetes vegyszer és hormonmentes táppal etették, szabadon tartották, nem ettek vegyszeres, környezetszennyezéstől vegyszerekben gazdag esővel áztatott füvet. Sorolhatnám még de szerintem már sejted Kedves Olvasó mire is akarok itt rámutatni.

Tudtad, hogy amikor a gyümölcsöt leszakítod a fáról, az addig 100%os vitamintartalma percenként vészesen csökkenni kezd? Most képzeld el azt, hogy bemész a szupermarketbe, ahol a gyümölcs ott figyel a polcon: ezt a gyümölcsöt hetekkel, hónapokkal korábban már leszakították a fáról, arról a fáról, amit hónapokig jól permeteztek, hogy minél rövidebb idő alatt minél tökéletesebb és több gyümölcs legyen rajta, arról a fáról amit nem tiszta földben neveltek és nem tiszta vegyszermentes eső locsolt. Jól befújták, permetezték olyan vegyszerekkel, hogy kibírja az utat a szupermarketig – ugye nem meglepetés ha azt mondom, hogy a legtöbb gyümölcs hetekig utazik távoli kontinensről távoli országokból. Szerinted ennek a gyümölcsnek mennyi a vitamintartalma mire a szádba kerül? Ez csak egy példa de ez igaz a zöldségekre, gabonákra, húsokra mindenre. És akkor nem térek ki arra, hogy a legtöbb ételt, italt készen vesszük és ugye ki tudja mi is van benne…. Szóval ideális helyzet nincs. Ha bio gyümölcsöket, zöldségeket veszel, azok legtöbbjét is jóval idő előtt leszedik.

Ezzel a példával csak arra akartam rámutatni, hogy nem tudod magadhoz venni a szervezeted egészséges működéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat 100%ban ételből és italból. Ha még mindig kétkedsz ebben, akkor elmondom azt is, hogy ez csak az egyik oldala az éremnek. A másik kevésbé kellemes oldala az, hogy a szervezetednek egyre és egyre több vitaminra és ásványi anyagra van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradj a mai modern kényelmes világunknak köszönhetően. Az immunrendszered mesterien rombolódik minden egyes percben: a levegő szennyezett, rengeteg karcinogén anyag van a levegőben amit belélegzünk, az elektromos sugárzás folyamatosan körbevesz minket, ugyancsak karcinogén anyagok hada amelyekkel a szervezetünknek meg kell küzdeni, a folyamatos stressz amivel nap mint nap szembesülünk, az ételeinkben levő vegyi anyagok, durva kemikáliák, karcinogének, hogy csak párat említsek, ezek mind mind percről percre támadják a szervezetünket és az immunrendszerünk mást sem csinál csak próbálja ezeket a támadásokat kivédeni. Hihetetlen terhelésnek van kitéve és ha nincs amiből táplálkozzon, ha nincs “megfelelő üzemanyag” akkor sérül és vele együtt sérülnek a sejtek, a szerveink és az egész szervezetünk mert ezek a karcinogén anyagok egyre inkább utat nyernek és rombolnak. Végeredmény? Betegség, a legenyhébb tünettől egészen a rettegett betegségig…

Az egészséges étkezés nagyon fontos, a mozgás nagyon fontos az immunrendszerünk támogatása az elsődleges kellene, hogy legyen. Mégis sokan nem veszik ezt komolyan, de nem hibáztatom őket, mert nagyon valószínű, hogy nem tudják ennek a jelentőségét és nem látják ezt úgy át még ahogy én már átlátom, mert megtanultam. A saját káromon.

Minden betegség oka vitaminhiány! Mindegyiké! Gondold ezeket újra át amiket fentebb leírtam, igaz dióhéjban de a lényeg benne van. Ha a szervezeted nem kapja meg a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat akkor nem tud téged megvédeni a külső támadásoktól, amikből pedig van bőven. Ha nem tud megvédeni, akkor a szervezeted megbetegszik. Hadd mondjak egy egyszerű példát, nem olyan régen beszélgettem egy ismerősömmel erről és azt mondta nekem, hogy nem igaz, hogy minden betegség oka a vitaminhiány, mert mi van a depresszióval? A pánikbetegséggel? Ott milyen vitaminok hiányoznak? Értettem nagyon is a kétkedését, mert amikor vitaminhiányról beszélünk az emberek többsége arra gondol, hogy nem eszek elég ezt meg azt. A mentális betegségek pedig nem “evési eredetűek”. Valóban. Szó szerint nem azok, viszont mégis. Ezen betegségek nagy részét a stressz okozza és az, hogy nem tudunk megbírkózni vele. Ugyanakkor az agyban lejátszódó kémiai folyamatok is nagyban közrejátszanak a betegség kialakulásában. Leegyszerűsítve a dolgokat az a helyzet, hogy ahhoz, hogy az agy jól működjön meg kell kapnia a szükséges támogatást. És ugyanott tartunk. Ilyen egyszerű. Vitaminhiány. Egyre több tanulmány jut napvilágra arról, hogy a mentális betegségek – mint pl. depresszió, alzheimer kór, demencia – kezelésében vitaminokat alkalmaznak. Az agyműködés legfontosabb vitaminjai a B vitaminok és az Omega 3-6-9 zsírsavak. Szerencsére ez a nézet széleskörűen terjed és komoly eredményeket érnek el vele. Tehát az ismerősöm kérdésére a válaszom természetesen ugyanaz volt: vitaminhiány.

Na de hogyan előzhetem meg a rákot vitaminokkal? Úgy, hogy odafigyelek arra, hogy a szervezetem megkapja a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat minden egyes nap! Azért, hogy az immunrendszerem tökéletesen működjön, hogy képes legyen felismerni és megsemmisíteni a rosszindulatú sejteket és abnormális folyamatokat. A rák nem más, mint a sejtek káros elburjánzása. Rákos sejtek minden percben képződnek a szervezetünkben, minden emberében főleg manapság. Viszont az immunrendszerünk figyel és közbeavatkozik. Baj akkor van ha nem elég erős ahhoz, hogy figyeljen, észrevegyen és közbeavatkozzon. A mi felelősségünk, hogy vigyázzunk rá, hogy figyeljünk arra, hogy megkapja a szükséges támogatást a munkájához, mert meghálálja.

Egy egészséges embernek a mai nyugati társadalomban a következő vitaminokat kellene minden egyes nap magához vennie:

  • egy jó minőségű multivitamin tabletta, lehetőleg tartalmazza az alábbiakat:
    • Kalcium 400mg, Magnezium 155mg, E vit 135iu 90mg, B5 50mg, B3 50mg, B1 25mg, B2 25mg, B6 20mg, B12 10 microgr, Vas 10mg, Cink 10mg, A vit 5000iu 1500 microgr, Vit D 600 iu 15 microgr, Mangán 2.6mg, Boron 1mg, Biotin 50 microgr, Szelén 30 microgr, Béta Karoten 500 microgr, Folic acid 200 microgr, K vit 40 microgr, Jod 30 microgr, Krom 30 microgr, Réz 50 microgr, Molybden 30 microgr
    • Kiemelném itt, hogy Jó minőségű. Mivel hatalmas a választék, mindig győződj meg róla, hogy olyan vitaminkészítményt válassz, ami természetes anyagokból áll és mentes a tartósítószerektől, adalékanyagoktól és egyéb durva kemikáliától. Sokszor ezek drágábbak de nem tovább rombolni akarjuk az immunrendszert hanem erősíteni!
  • 2000 mg C vitamin
  • Omega 3-6 (EPA 350mg, DHA 224mg, GLA 50mg)

A vitaminszedés nem kúra! Remélem, hogy a fentebb leírtak után ez már érthető miért nem lehet kúra. Ha meg akarjuk előzni a betegségeket akkor ezt ugyanúgy bele kell építeni az egészséges életmód programunkba, ahogy a mozgást vagy az egészséges táplálkozást. Ha pedig nem akarjuk, hogy a rák kiújuljon kutya kötelességünk támogatni az immunrendszerünket vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Persze szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a vitaminszedés nem váltja ki és nem helyettesíti az egészséges táplálkozást! Viszont remekül kiegészíti azt. A szervezet pedig meghálálja. Energikusak és frissek leszünk, a bőrünk, hajunk, körmünk ragyogó és egészséges lesz, és nem kell aggódnunk azon, hogy a rémálom újra kezdődik. Én nem aggódom:-)

 

 

Mi a baj a hússal?

husi

Miért? Baj van a hússal? – tették fel sokan ezt a kérdést nekem mióta – immár lassan 2 éve – nem eszek húst. Bevallom ilyenkor kicsit félve válaszolok, hogy miért is nem eszem húst, mert a reakciók nagy százaléka az, hogy megpróbálnak meggyőzni, hogy de igenis a hús az ember alapeledele. Anélkül aztán élni nem lehet. Aki pedig nem akar erről meggyőzni, az rettentően elkezd sajnálni, mondván csoda, hogy még nem haltam éhen. Hát örömmel jelentem, hogy nemcsak hogy nem haltam éhen de remekül vagyok amit a pontosan 1 héttel ezelőtt megkapott vizsgálatsorozat eredménye is megállapított. Újabb 6 hónapig élvezhetem a “normális” életem, hát kell ennél szuperebb hír? A December óta tartó kivizsgálássorozat igazából eléggé lefoglalta az idegrendszeremet, mivel az alaposság elvének hódolva az onkológusom mindenképpen meg akart győződni arról, hogy alattomos titkos módon nem e alakulgat a petefészkem körül és a méhem körül valami oda nem illő soklábú, ugyanis tudvalévő, hogy a mellrák un. “testvérrákja” a petefészekrák. Bevallom belém is tette az ideget, de úgy voltam vele abból nagy baj nincs ha utánajárunk. Aztán ultrahang vizsgálat majd egy altatásos kisműtét következett ahol is szövetmintákat vettek több helyről a méhemben illetve a környékén és alaposan átnézték a petefészkeket és környékét. Amig az eredményre vártunk még elvégeztek egy mellkas CT-t és egy mammográfiát is csak, hogy teljesen megnyugodjunk. Az összes eredmény – és boldogan mondhatom hogy jó hír – éppen a múlt héten jött vissza, így hatalmas örömömet nehezen is tudtam visszatartani míg a doki ecsetelte a részleteket arról, hogy mennyire jól vagyok és semmit az ég világon nem találtak. Mikor pedig arról kérdezett, hogy mégis mit csinálok, hogy ilyen jó formában vagyok éppen az járt az eszemben, hogy ha hazaérek akkor melyik pálinkát kóstoljam meg, a nagy becsben tartott cigánymeggyet vagy az ágyas barackot…. mert ugye a magyar ember ha ünnepel pálinkát iszik és a pálinka nagy kincs ám mikor az ember lánya külföldön él…  Merengésemből az ébresztett fel igazán mikor újra előkerült kedvenc témám a “Miért is nem szedi a Tamoxifent?” című fejezet. Valahogy sosem úszom ezt meg, viszont mivel már nem először kerül elő a téma így kész begyakorolt válaszom van amit ismét magabiztosan tolok az arcába a döbbent dokinak. Legnagyobb meglepetésemre viszont most nem próbált meggyőzni hanem egész egyszerűen annyit mondott, hogy igazam lehet, kvázi igazam is van, mivel elég komoly mellékhatásai vannak a gyógyszernek és abban is egyetértett, ha én azt érzem, hogy nekem ez veszélyes és káros lenne akkor igazam van ha nem szedem. Éppen az államat keresgéltem a földön mikor még azt is hozzátette, hogy tudja, hogy ez a protokoll és ezt kell mindenkinek ajánlani, de ez nem jelenti azt, hogy ez mindenkinek használ és erről valójában elég kevés bizonyíték is van. Viszont mivel jelenleg nincs ettől jobb ajánlás a megelőzésre ezért nekik ezt kötelességük ajánlani, de a betegnek meg joga van úgy dönteni, hogy köszöni de ebből nem kér. Wow.. az állam olyan mélyre és messze esett le, hogy kellett pár perc mire visszarendeztem az arcom és egy köszönömöt ki tudtam nyögni. Szuper, azt hiszem mindkét páleszt meghúzom csak érjek haza. Ez aztán a nap..

Na, jól elkanyarodtam a témától, többször megtörténik, hogy elhatározom, hogy miről írok és egész egyszerűen a történet visz magával. De most vissza is térek az eredeti témához ami nagymértékben kapcsolódik a fentiekhez, főként azért, mert ennek is az eredménye, hogy teljesen jók a vizsgálati eredményeim. Azt is tudom viszont, hogy megint egy kényes témát fogok feszegetni és sokan nem értenek majd egyet, de mindenkinek a saját dolga, hogy hogyan alakítja az életét. Nekem a célom és feladatom – lévén, hogy immár jelentős számú olvasója van a blognak – hogy felhívjam erre is a figyelmet. Szeretném, ha tudnád kedves Olvasó, hogy tisztán rákmegelőzési céllal írom le azokat a dolgokat a húsfogyasztással kapcsolatban amiket tanultam, tapasztaltam és ami szerint én élek. Tehát a hangsúly most nem a különböző étkezési trendek népszerűsítésén vagy az állatok védelmén van – hozzáteszem ez is szívügyem de most nem tartozik a témához – hanem kizárólag a rákmegelőzésen.

Igen, baj van a hússal. Több szempontból is. Legelső és legfontosabb szempont, hogy a rákos betegek szervezete – illetve azoké is akik már voltak rákosak – nagy megpróbáltatásoknak van kitéve. A rákos sejtek rengeteg toxikus anyagot termelnek amit a szervezet próbál kiüríteni, kemény munkával. Amikor valaki felépül egy rákos betegségből akkor nagyon kell figyelni arra, hogy a szerveinket védjük, a szervezetünket kíméljük és olyan táplálékkal lássuk el, ami rengeteg hasznos, könnyen felszívódó tápanyagot tartalmaz. Tiszta, vitamindús, könnyen emészthető táplálékkal, lehetőleg olyanokkal, amik minimálisan veszik igénybe a szervezetet de maximális energiát és tápanyagokat adnak. Tiszta, természetes ételekkel. Ez amiatt is fontos, amit már egy korábbi bejegyzésemben leírtam, hogy aki már volt rákos az bármikor újra lehet. A kiújulás veszélye mindig ott lebeg a fejünk felett. A hús elfogyasztása után kb 3 napig van a belekben. Eléggé lassan dolgozza fel a szervezet. Mialatt pedig ott pang a belekben baktériumokat termel amik nem éppen jó baktériumok és táptalajt adnak a fertőzéseknek. Mind az emésztőrendszert mind pedig a beleket megterheli és toxikussá válhat. Azt pedig tudjuk, hogy a rák imádja ezt a környezetet. Nem véletlen az sem, hogy a vastagbélrák fő oka a nagy mennyiségű hús és állati zsíradék fogyasztás.

Másodszor az a hús, amit ma lehet kapni sajnos köszönő viszonyban sincs azzal a hússal, amit anno nagyszüleink ettek. Most arról beszélek, hogy még az én nagymamám is saját maga nevelte, etette és gondozta az állatokat, amik aztán a vasárnapi ebédkor az asztalra kerültek. Az a hús nem volt “fertőzve” sem hormonokkal, sem antibiotikumokkal sem pedig nitrátokkal, hogy csak a legdurvább kemikáliákat említsem. Valamint nagyszüleink megbecsülték a húst: mivel nem lehetett úton útfélen hozzájutni, hús leginkább csak vasárnaponként és ünnepekkor került az asztalra, így a fogyasztását sem vitték túlzásba. Tehát mind a hús minősége mind pedig a mennyisége megfelelő volt. Ellenben ma a szupermarketek polcai rogyadoznak a túlkínálattól: a nitrátokkal, hormonokkal és különféle vegyszerekkel kezelt húsoktól kezdve a többszörösen feldolgozott, szinte húst alíg tartalmazó szalámikig, kolbászokig. Legtöbbjük soha az életben nem látott állatot…  és mi mit csinálunk? Esszük a sok sok kemikáliát amit úgy hívnak hogy sonka, kolbász, felvágott miközben a beleink, a hasnyálmirigyünk, a májunk szinte üvöltve tiltakozik.

A 21. századi nagyipar nem csak húsokat termel futószalagon hanem sajnos rákos betegeket is. Rengeteg tanulmány bizonyítja ma már, hogy a rákos betegségek nagy részét az állati eredetű termékek fogyasztása okozza. Ezek a tanulmányok feketén-fehéren azt is bebizonyították, hogy 40-60%kal kevesebb az esélye a rákos betegségek előfordulásának azoknál az embereknél, akik egyáltalán nem esznek állati eredetű termékekeket. Nagyon sok ehhez kapcsolódó megbízható forrás elérhető már a neten, de ha valakit konkrétan érdekel nyugodtan írjon emailt és szívesen elküldök párat (angolul beszélők előnyben, sajnos a legtöbb megbízható forrás angolul érhető el).

Amint már azt többször hangúlyoztam, én aki túléltem egy rákos betegséget nem vagyok hajlandó kockára tenni a nehezen visszaszerzett egészségemet. Viszont legyen ez jótanács azoknak is, akik egészségesek: vigyázzatok az egészségetekre mert a szervezetet lehet terhelni, sokáig, de egyszer majd a bomba robbanni fog. Higyjétek el igaz az a mondás, hogy az vagy amit megeszel. Te döntöd el mit teszel a szádba, de a következményeit is neked kell viselned. A mai világban már komoly kihívás tisztán, organikusan és egészségesen táplálkozni, mert el vagyunk árasztva szeméttel, ami alatt nem csak a nulla tápértékű, töbszörösen is feldolgozott, az eredetire már rég nem hasonlító, még csak nem is emlékeztető “ételek”-et értem, hanem a “minél gyorsabban minél többet” elv eredményeképpen előállított kemikália kompozíciókat is tele ízfokozókkal, tartósítószerekkel, adalékanyagokkal. És az ember ezt megeszi….. döbbenet. Elgondolkoztatok valaha azon, hogy mi lehet abban a népszerű, M-betűs üzletben futószalagon készült és árult hamburgernek nevezett kreálmányban ami töredékébe kerül igazából mint egy kiló sárgarépa? Merthogy nem hús, sajt, tojás, liszt, salátalevél uborka és még sorolhatnám az teljesen biztos. Ez szimpla matek.. Na de ez csak egy példa volt. Igenis el kell ezeken gondolkodni és legyünk annyi tisztelettel a testünk szervezetünk iránt, hogy nem romboljuk, hanem tápláljuk.

Amúgy meg elárulok még egy titkot: a húsnak nincs íze! Semmi. Ami íze van az azért van, mert fűszerezed, ízesíted. Egyél meg egy darab nyers húst (vagy szimplán vízben főzd meg minden ízesítés nelkül) és ugyanakkor egyél meg egy darab nyers vagy főtt zöldséget. Na melyiknek van íze? 🙂 A válaszom tehát, hogy nem, nem éhezem, sőt azóta eszek igazán ízletes és finom ételeket mióta nem eszek húst. Az már csak bónusz, hogy mindez a vizsgálati eredményeimen is meglátszik.

A rettegett kérdés

rett2

Vége a kezeléseknek és az egész őrületnek. Teljesen normális ha el szeretnénk felejteni az egész rémálmot ami történt és újra a megszokott “normál” életünket élni. Kilépünk a kórház ajtaján az utolsó kezelés után és soha többet nem akarunk visszajönni. Aztán mikor az első kontrollra kell menni ránk törnek a régi kellemetlen és sokszor szorongással és rettegéssel teli emlékek. Megint itt vagyunk és a rettegett kérdés elkerülhetetlen: minden rendben van? Gyomor összeszorul, szívverés felgyorsul, a világ háromszor fordul körbe és minden más lelassul körülöttünk, míg várunk a válaszra. Évszázadok telnek el mire megkapjuk – legalábbis annak érződik…. és közben rettegünk, mert mi van ha még sincs vége?

Megcsörrent a telefonom, ránéztem a számra és tudtam, hogy a már olyan jól ismert telefonszám kit takar. Összeszorult a gyomrom, a jól ismert szorongás újra előjött, képtelen voltam kontrollálni. Talán ez így van rendben, hiszen a tavalyi év után amikor rendszeresen kaptam hívásokat erről a számról és minden egyes alkalommal összeszorult a gyomrom, nem lehet csodálkozni ha ez szokásommá vált. Lassított felvételként nyúltam a telefon után és vettem fel, majd alíg hallhatóan szóltam bele. Ismerős, kedves és vidám hang volt a vonal másik végén.. Igen, én vagyok… igen jövő héten hétfőn reggel 10re…. igen persze ráérek – rá kell érjek, nincs mese – ott leszek. Eddig tartott a “normális” életem, újra rá kellett döbbennem, hogy a történetnek még korántsincs vége. Nem lehet elfeledkezni arról ami történt, az életem már sosem lesz ugyanaz mint azelőtt volt, hogy rákos lettem, ezzel együtt kell tudnom élni. Jön a következő kontrollvizsgálat. Ne értsetek félre, igen ez nagyszerű, hogy már van ilyen! Nagyszerű, hogy lehet menni, hogy figyelnek rám, hogy ha bármi van időben meg lehet találni, fantasztikus, tényleg! De ez nem változtat a tényen, hogy az ember lánya fél, hogy mit fog hallani. Hogy miért? Mert már tudom, milyen mikor egy sima kontrollvizsgálat eredményeként rossz híreket kapok. Tudom milyen mikor a saját életem tragédiája játszódik a szemem előtt, mikor rezzenéstelen arccal kell végighallgatnom, hogy rákos vagyok és ez és ez és ez vár rám. Persze, hogy az ember retteg mit fog hallani, mert nem akarja újra AZT hallani.

Egy hetem volt a kontrollvizsgálatig ami kb így telt: dolgozok: azon kapom magam, hogy meredek a laptop képernyőjére, már kb 20 perce egy billentyűt sem nyomtam le és az agyamba kergetik egymást a gondolatok: mi van ha…? és mi van ha nem…? de ha mégis…? Sétáltatom a kutyát és nem bírom megregulázni a gondolataimat: mi lesz akkor ha…? Szegény érzi, hogy nem vagyok ott agyban és nem igazán akar jönni inkább lecövekel a járda közepén. Korholom magam, hogy nem vagyok normális és kedvesen bíztatom, hogy menjünk. 5 percig működik is a dolog, majd mikor a kutya újra lecövekel rájövök, hogy megint rágódom… Otthon szokatlanul csendes vagyok, párom kérdezget: Minden oké? Persze – mondom, de nem tudom átverni. Borzasztó lelkifurdalásom van, szegény amúgy is mindig aggódik értem, mi a fenének nem bírok leállni? Jól ismer nem is kell kérdeznie, tudja mi foglalkoztat. Átölel, az ölelése gyógyír zaklatott lelkemre, átbeszéljük egyszer, majd utána következő napon újra és újra… csodálom a türelmét. Gyermekem meglep a kedvenc kajámmal, vidáman csillogó szemmel újságolja, hogy hány boltban járt mire végül meg tudta nekem venni és én képtelen vagyok enni, de nem mondhatom neki, hogy nem kell, mert aggódni fog és azt végképp nem tehetem meg vele, hogy lássa rajtam, hogy én is aggódok. A tavalyi év után kizárt! Így is árgus szemmel figyel, folyton látnia kell, hogy minden rendben, Anya meggyógyult és nem ismétlődik újra meg az ami egy éve. De mi van ha mégis?  – ugrik be azonnal és én újra korholom magam: a francért nem tudok már leállni? Olyan okos vagyok mikor másokat kell bíztatni, magamat miért nem tudom? Anyukám rámüzen, mintha csak érezné, hogy valami aggaszt. 3000 km távolságról is pontosan tudja, érzi, hogy mikor mi zajlik bennem… hiába az Anya-lánya kapcsolat varázslatos. Minden rendben, persze, semmi különös… írom neki. De valami hiányzik, érzem többet vár, mert érzi, hogy van valami. Így hozzáteszem: jövő héten kontrollra kell mennem.. aztán el is terelem a témát, nem akarom, hogy tudja, hogy egyfolytában ezen kattogok, nem akarom, hogy aggódjon, hogy ő is ezen kattogjon. Nem akarom, hogy tudja, hogy félek. Ugyanakkor én is Anya vagyok és tudom, hogy tudja, anélkül, hogy mondanám neki, mert jön a válasz: “remélem nem kattogsz ezen, minden a legnagyobb rendben lesz. Egészségesen élsz, odafigyelsz, tudatos vagy, semmi okod rá, hogy aggódj” – hiába, Anya csak egy van.

Rettegünk, mert van mit vesztenünk. Rettegve várjuk a választ és reménykedünk, imádkozunk, hogy azt halljuk amit hallani szeretnénk, amit minden ember a világon hallani szeretne, mikor orvoshoz megy és amit én is hallottam azon a hétfői napon sok órás várakozás, egy komoly vizsgálatsorozat és egy onkológussal való beszélgetés után: Remek formában van, így tovább, minden a legnagyobb rendben! 

Boci boci tarka…

boci

Kényes témához érkeztünk. A címből már sejthető, hogy miről is lesz itt most szó. Mint ahogy az is sejthető, hogy nem fogtok sokan örülni neki, de muszáj, hogy felhívjam a figyelmet erre is, mert már régóta tudományosan bizonyított tények ezek. Csak a mai világban ahol minden a pénz, az eladások és a minél nagyobb profit körül mozog nehéz eligazodni, hogy mi is az igazság. A média előszeretettel nyomja az infót, aminek sokszor semmi alapja nincs, egyetlen kizárólagos célja a profitszerzés. Vegyél, egyél, igyál és még vegyél, egyél igyál… Így is mondhatnánk: tömd a zsebem, költsél, csinálj nekem még több profitot. Egy dolog nem számít a nagy pénzhajhászásban: az egyén egészsége. Azt mindenki oldja meg maga.

A napokban egy könyvesboltban voltam – elég sokat járok könyvesboltokba imádom a könyveket és vadászom a tudományos szakirodalmat. Szóval böngészgetek nézegetek, megállapítom, hogy egyre nehezebb minőségi olvasmányt találni… Aztán beleakadok egy szakácskönyvbe aminek a címe igen ígéretes, el is kerekedik a szemem: ” Szakácskönyv mellrákosoknak”. Nnna.. végre valami izgi. Át is villan rajtam, hogy a fene ezt is megírta már valaki… hogy miért vagyok ilyen lusta dög, amíg én agyalok más megcsinálja… hát ez van. Aztán gyorsan el is hessegettem a dorgáló gondolataimat és kiváncsian lapoztam bele a könyvbe. Igazából a témával teljes mértékben tisztában vagyok, nutritionistként pontosan tudom, hogyan étkezzek, embereknek adok tanácsot és kiemelten érdekel a rákmegelőzés. Ezért is voltam kiváncsi erre a könyvre, vajon itt miket ír a szerző… Találomra belelapoztam és az első receptnél már elfüstölt a fejem….. Gondoltam, na jó kap még egy esélyt de aztán a második recept sem volt különb. Mindegyik ételhez tejtermékeket írt a recept!!! Tej itt, tejszín ott, sajt amott….. EZ MOST KOMOLY???? Jóhiszemű emberek akik rákkal küzdenek illetve épp felépültek rákos betegségből, megörülnek ennek a könyvnek, végre valami útmutatás, segítség, megveszik aztán pár év múlva egy durvább rákkal találják szembe magukat. Nem, nem túlzom el! Egy ilyen kiadvány életveszélyes a rákos betegséggel küzdőknek illetve az abból felépülőknek! Hogy miért? Hadd meséljem el…

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy nagyszerű fiatalember aki orvos-tudósként arra próbált meg választ találni, hogy miért van az, hogy a rák a nyugati országok betegsége és Kínában és a távolkeleti országokban alig van rákos beteg. Különösen a hormonokhoz kapcsolódó rákos megbetegedésekre koncentrált mint mellrák, petefészek rák és prosztatarák. Fel is ült a repülőre és elutazott Kínába, hogy megfigyelje hogyan élnek és miket esznek isznak az ottani emberek. Majd hazatérve elvonult a kis laboratóriumába, hogy minden felfedezését bebizonyítsa a nagyvilágnak. Ezt sikeresen meg is tette, döbbenetes eredményeket ért el és még döbbenetesebb felfedezéseket tett. Úgy érezte ezt mindenkinek tudnia kell, fel kell hívni az emberek figyelmét mihamarabb, hiszen ezek a felfedezések segíthetnek az embereknek, hogy el tudják kerülni az allergiás betegségeket a szív és érrendszeri betegségeket és nem utolsó sorban a rákot. El is ment az állambácsihoz akinek elmesélte a történeteit viszont legnagyobb megdöbbenésére az állambácsi hallani sem akart ezekről sőt egyenesen megtiltotta, hogy ezen felfedezések napvilágra kerüljenek. Kiderült ugyanis, hogy állambácsinak komoly pénzek ugorhattak volna ki a zsebéből ha ezek az infók napvilágot látnak, mivel az komoly veszteséget okozott volna a tejiparnak és az évek alatt gondosan felépített médiakampány hazugságok amivel az emberek fejét mosták – mint a tej kiemelkedő kalcium és D vitamin tartalma, valamint aki tejet iszik erős lesz és nagyra nől – összedőlt volna mint a kártyavár. Aztán eltelt 20 év és állambácsi komoly gondban volt, mert egyre több és több ember lett beteg: szív és érrendszeri beteg, rákos beteg, emésztőrendszeri betegséggel küzdők és allergiások. Neki pedig egyre kevesebb pénze volt a kasszában, hogy ezeket a betegeket ellássák így muszáj volt odafigyelni emberünkre aki tudta, hogy mi az ok és hogy lehet ezen betegségeket megfelelő étkezéssel és életmóddal megelőzni.

Ugyanis Ő arra a felfedezésre jutott, hogy a legtöbb komoly betegség okozója a tej, tejtermékek és állati eredetű fehérjék. Ez a kiváló professzor pedig nem más mint Colin T. Campbell aki az összes kutatási eredményét és minden ehhez kapcsolódó információt leírt a Kína Tanulmány című könyvében. Azóta már több neves szakember is felhívta a figyelmet arra, hogy a tej nem embernek való táplálék és mik a veszélyei a fogyasztásának. Többezer kutatási eredmény született amik bizonyítják, hogy a tejfogyasztás közvetlen kapcsolatban áll a betegségekkel és főként a rákos megbetegedésekkel. Na de miért Kína? Mert Kínában az emberek táplálékában nem vagy csak alig szerepel tejtermék. Ők növényi eredetű fehérjét vesznek főként magukhoz mint szója, tofu, tempeh.. Napi étkezésük nagy részét zöldségek, gabonafélék és tengeri halak, rákok alkotják melyek mind nagyon alacsonyak telített zsírsavakban és nem tartalmaznak mesterséges hormonokat, antibiotikumokat, vegyszereket stb. Náluk a rákos megbetegedések száma nagyon alacsony szemben a nyugati életmódú emberével, akinek az étkezése nagy része állati fehérjéből, zsíradékból és tejtermékből áll.

Na de mégis mi a gond a tejjel? Hiszen már Nagyanyáink is ezt itták stb stb stb hallom ezt a kérdést állandóan. A tej 38 különböző féle növekedési hormont tartalmaz aminek következményeképpen növekedést serkent. Ez is a dolga: hogy segítsen a sejteknek növekedni ergo a pici borjúból nagy tehént növesszen. De van egy a 38 közül ami különös figyelmet igényel: EZ az ugynevezett inzulin tipusú növekedési hormon vagy ahogy a szakirodalom említi IGF-1. Ez egy természetesen előforduló hormon ami megtalálható a tehéntejben, az emberi anyatejben valamint a vérünkben is. Minél több tejet iszik valaki annál nagyobb ennek a hormonnak a szintje a vérben. Amit ez a hormon csinál az nem más mint előidézi a növekedést. Az IGF-1 hormonszint a legmagasabb a vérben kamaszkorban, ennek eredényeképpen növekszik a lányok melle és a fiúk prosztatája. Majd a hormonszint gyorsan zuhan ahogy elérik a felnőttkort. De nem akkor ha valaki folyamatosan tejet iszik: mivel a tej nemcsak hogy IGF-1et tartalmaz aminek egy része a véráramba kerül, de stimulálja, ösztönzi a szervezetünket, hogy az is minél több ilyen hormont állítson elő. CSak simán azt csinálja ami a dolga: ösztönzi a növekedést. Amíg babák vagyunk meg gyerekek ez rendben is van hiszen növünk. De ez már nem annyira jó hír ha elértük a felnőtt kort. Ugyanis a túl sok IGF-1 hormon megakadályozza, hogy a túlburjánzott hibás sejtek elhaljanak (mint ahogyan az normálisan egy egészséges ember szervezetében megtörténne). És ugye egy korábbi bejegyzésemben már írtam arról, hogy a rák nem más mint hibás sejtek túlburjánzása, tehát ha az adott sejt egy ilyen elburjánzott sejt, akkor a magas IGF-1 szint igencsak rossz hír. Tanulmányok kimutatták, hogy az IGF-1 hormon közvetlenül stimulálja a rákos sejteket és támogatja annak növekedését. Számos bizonyíték van rá, hogy a magas IGF-1 szint a vérben hatványozottan növeli a mellrák, prosztata rák, vastagbélrák és a tüdőrák kockázatát. A magas IGF-1 szint egy nőben aki még menopauza előtt áll, duplázza a rák kialakulásának kockázatát. Egy Harvard Egyetemen végzett kutatás azt is kimutatta, hogy azon férfiaknál akiknek az IGF-1 szint magas volt a vérükben – rendszeres tejfogyasztók – a prosztatarák kockázata négyszer magasabb, mint azoknál akik jelentősen kevesebb tejterméket fogyasztanak. Általánosságban azt találták, hogy a tejfogyasztóknál 30-60%kal magasabb a rák kialakulásának kockázata mint azoknál akik egyáltalán nem fogyasztanak tejterméket. Ugyanakkor azt is kimutatták, hogy nemcsak a rák kockázata nől meg: ugyanilyen arányban emelkedik meg a szív és érrendszeri betegségek kockázata is.

Nem arról van szó, hogy a tej önmagában rákot okoz. Arról van szó, hogy akinél már előfordult rákos megbetegedés vagy bizonyított genetikai hajlama van a rákra annak ajánlatos ezeket a tanulmányokat komolyan venni és változtatni az életmódján. A mai tej már rég nem az ami ezelőtt sok sok évvel volt. A mai nagyipari termelésben az állatokat hormonokkal folyamatosan kezelik, antibiotikumozzák, “embertelen” körülmények között tartják, rossz minőségű kemikáliákkal teletömött tápokkal etetik, hogy minél rövidebb időn belül minél nagyobb mennyiségű tejet “termeljenek”. Ez üzlet. Üzlet ahol a profit számít, hogy vegyél minél többet és a versenyt tartani kell, nincs az állatoknak ideje a maguk “tempójában” vegyszermentes füvet rágcsálni, majd utódokat nemzeni, a pici borját táplálni… Nem akarok kitérni most az etikai és állatvédelmi stb dolgokra, aki ismer tudja, hogy nagy állatvédő vagyok. Mindössze csak arra akarnám felhívni a figyelmet, hogy ez a tej már nem a nagyanyáink tehenének a teje. Aki rákos volt vagy komoly veszély áll fenn, hogy az lesz az igenis gondolkodjon el ezeken és fejezze be a tejivást, a sajt evést mert igenis van élet tejtermékek nélkül. Isteni ételeket lehet készíteni zabtejjel, zabtejszínnel, soyatejjel, mandulatejszinnel, kókusztejjel, ráadásul ezek tényleg tele vannak vitaminokkal ásványi anyagokkal.  Az alábbi táblázat segítségül összefoglalva mutatja az adatokat a tejre és a tejalternatívákra:

tej

Kis segítség az angolul nem beszélőknek: Milk-tej, whole milk-normál magas zsírtartalmú tej, almond-mandula, coconut-kókusz, rice-rízs, hemp- kendermag, oat-zab, carbohydrate-szénhidrát, fat-zsír, sodium-só, dietary fiber-élelmi rost, sugar-cukor, protein-fehérje.

Egyértelműen lehet látni, hogy a sokat emlegetett magas kalciumtartalma a tejnek azért nem annyira kiemelkedő különösen ha összehasonlítjuk a mandulával vagy a kókusszal.

Rengeteg tanulmány született az utóbbi években a tej ártalmas hatásairól az emberi szervezetre. Másik legjelentősebb betegség az allergia amit már bizonyítottan a tej okoz mivel az emberi emésztőrendszer nem a tehéntejre van kitalálva. Elbír vele ideig óráig de nem tudja 100%osan megemészteni a tejet. Emiatt hosszú évek alatt és évek múltán egyre több allergiás megbetegedés jelentkezik, jellemzően irritábilis bélszindróma, ekcéma és egyéb allergiás bőrbetegségek, ezeknek mind mind az évek alatt legyengült és folyamatosan kiemelkedő igénybevételnek kitett immunrendszer károsodása az oka. Mivel ez a blog a rákról szól nem megyek bele ezekbe a részletekbe. Szerencsére már rengeteg nagyon jó és megbízható szakirodalomhoz lehet hozzájutni ha valakit részletesebben érdekel ez a téma. Ugyancsak ha valakit érdekelnek a fent leírtakhoz kapcsolódó referenciák írjatok emailt a dkeblog.a.rettegett.betegseg@gmail.com email címre és szívesen elküldöm emailen.

Itt a vége, fuss el véle… aki nem hiszi járjon utána 😀

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rák: miért? Megelőzhető?

sejt

Miért lettem rákos? Meg tudtam volna előzni? Ha igen hogyan? Ezek a kérdések mindenkit érdekelnek, aki valaha rákos betegségen ment keresztül. A lelki vonatkozásait a ráknak egy korábbi bejegyzésemben már boncolgattam. Most a fizikai, életmódbeli kérdésekre fókuszálunk. Mikor nálam tavaly rákot diagnosztizáltak, összeszedve magam a legelső hatalmas sokkból legfőbb célom volt megérteni ezt a betegséget. Megismerni a testemet, minden egyes porcikáját és megtudni mi zajlik éppen és miért, hogyan tud kialakulni egy rákos folyamat. Egyáltalán mi az a rákos folyamat? Mitől függ, hogy a sejt egyszercsak abnormálisan kezd el burjánzani? Hiszem és vallom, hogy ahhoz, hogy a későbbiekben meg tudjam előzni a rák kialakulását, muszáj tudnom, hogy mi az a rák, mi zajlik a testemben ilyenkor és meg kell értenem ezeket a folyamatokat és okozóit. Ahhoz, hogy az ellenséget le tudd győzni, ismerned kell azt és a gyengéit. Én mindent, MINDENT tudni akartam a rákról. Úgy faltam a szakirodalmat, böngésztem kutatásokat és eredményeiket, akartam mindent tudni mint egy megszállott. Igyekeztem az önsajnálat helyett az energiáimat erre és a jövőmre fordítani. Döbbenetes dolgokat tanultam és egyre több információ után kutattam. Mindig is maximalista voltam, de most, hogy az életemről és a jövőmről, egy egészséges és boldog jövőről volt szó a motivációm nem ismert határokat. Ki kellett dolgoznom a stratégiámat és ahhoz szükségem volt erre a tudásra. Ha nem értjük meg miért alakul ki a rák lehetetlen megelőzni a jövőben, holott biztos vagyok benne kedves Sorstársam, hogy Te sem kívánsz újra rákkal küzdeni. Én nem az biztos. Akkor nézzük:

Rögtön az első két döbbenetes tény, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy:

  1. a rák a nyugati civilizáció kiemelt halálozási oka. Manapság minden 3. embernél rákot diagnosztizálnak és minden 4. meg is hal emiatt.
  2. a rák a 20. század betegsége! Az 5 leggyakoribb rákos betegség – tüdő, mell, prosztata, gyomor és vastagbél –  gyakorlatilag a 20. század előtt és legelején ismeretlen volt.

Ugye sejted miért? Igen pontosan: a 20. század nagy vívmányainak köszönhetően, mint az iparosítás és az újabb és újabb vegyszerek feltalálása és alkalmazása az iparban un. kemizáció. Gyakorlatilag minél fejletteb egy ország és minél több az egy főre jutó jövedelem, annál gyakoribb a rákos megbetegedések száma.

Rákos folyamat az, amikor a sejt kontrollálatlanul elkezd osztódni, burjánzani és terjedni. Nagyon leegyszerűsítve ez így néz ki: a sejtek osztódnak minden egyes másodpercben és az immunrendszerünk kontrollálja a folyamatokat, nem enged rossz jeleket küldeni a sejtek felé így megakadályozva az abnormális osztódást. Meglepő lehet, de minden ember testében alakulnak rákos sejtek, csak az immunrendszer sikeresen megtalálja és elpusztítja azokat. Hanem, ha az immunrendszerünk legyengül és nem képes kontrollálni ezen folyamatokat, a rákos sejtet nem állítja meg semmi és hihetetlenül gyorsan elszaporodik. Ha egy hibás sejt nem osztódik tovább abból jóindulatú daganat lesz. Viszont ha folyamatosan osztódik és újabb és újabb tápanyagforrásokat keres a még nagyobb terjeszkedéshez, akkor a sejt gazdája pár év múltán sokkoló híreket fog hallani az orvosától. A rákos sejt a növekedéséhez és fennmaradásához egyre több tápanyagot von el a szervezettől és kialakítja saját vérellátását. Sajnos nem túl jó hír, hogy a legtöbb ilyen rákos daganat sokáig nem okoz tüneteket, emiatt a beteg nem is sejti, hogy mi zajlik a testében. Ezért is nagyon fontosak a szűrővizsgálatok és a testünk jelzéseire – a legapróbbra is! – figyelnünk kell.

Sokat hallottam embereket mondani, hogy “a rák genetikus betegség”. Az emberek többsége még mindig azt gondolja, hogy csak az lesz rákos akinek a családjában már volt ilyen, tehát a hibás géneket örökölte. Ezzel szemben a tény az, hogy csupán 5% a szerepe a géneknek a rákos betegségben! Tudod mi a fennmaradó 95%? Mutatom:

rak okai

Döbbenet, igaz? Pedig így van. Ezek szerint az ok 95%-ban környezeti és életmódbeli de ami még fontosabb, hogy 75%-ban életmódbeli tényezők, mint pl. dohányzás, helytelen étkezés, mozgás hiánya. Az emberiség az elmúlt két generáció évtizedei alatt több mint 10 millió új kemikáliát talált fel és ezek nagy része használatban van és szennyezi a környezetet és az ételeinket, vizeinket. A legtöbb ilyen kemikália az ételeinkben és italainkban van, amiket nap mint nap megvásárolunk a szupermarketek polcairól, a nagy rohanásban készételként megvesszük és bekapjuk a sarki gyorsétteremben, vagy éppen mi magunk tesszük bele ételeinkbe főzés közben. A helyzet az kedves olvasó, hogy akaratlanul is késsel, villával és kanállal ássuk a sírgödrünket. Emellett pedig a legtöbben még dohányoznak is és azokat is mérgezik akik a környezetükben kénytelenek a dohányfüstöt beszívni.

Ezek a kemikáliák folyamatosan roncsolják és támadják sejtjeinket és gyengítik immunrendszerünket, amely a nap minden másodpercében azért küzd, hogy megsemmisítse azokat a szabadgyököket amelyek a sejteket károsítják. Az immunrendszer pedig a helytelen táplálkozás és életmód miatt nem jut elég vitaminhoz és ásványi anyaghoz, ahhoz az “üzemanyaghoz” ami szükséges a működéséhez és csak gyengül és gyengül miközben az ellenség gőzerővel rendíthetetlenül támad. Az ellenség…. mi magunk… akik szépen adagoljuk magunkba a kemikáliákat. A kör bezárult. Ha ezt végiggondolod kedves Olvasó, akkor könnyű belátni, hogy miért van ennyi beteg és rákos ember. Időzített bombaként ketyegünk.

“Na de mit tehetek én? Képtelenség kikerülni ezeket a kemikáliákat! Nem lehet steril burokban élni!”  Ismerős? Kifogás hegyek… amik még logikusnak is hangzanak a legtöbb ember aztán itt be is fejezte a témát. De nem ÉN! és nem Te kedves Olvasó! Nem, mert mi már tudjuk, hogy mit okoz a rák, milyen hallani a diagnózist, milyen a kétségbeesés, a rettegés, a félelem. Milyen mikor a szeretteid szemében látod a rettegést és a sajnálatot. És milyen mikor a kezelések mellékhatásai miatt szenvedsz és kilátástalannak tűnik a helyzeted. Valamint azt is tudjuk, hogy eget földet megmozgatnánk, hogy a rák ne újuljon ki és ne támadjon újra! Nekünk nem kell kifogásokat keresni, mert mi a megoldást keressük. Most, hogy már Te is érted mi az a rák azt is kell, hogy értsd, hogy a megoldás Te vagy! Emlékezz: 95%! Amiből 75% közvetlenül a Te kezedben van!

Mit lehet tenni?

  1. Megreformálni az étkezést és az életmódot. Ebbe beletartozik a rendszeres testmozgás is amiről az előző bejegyzésben már írtam.
  2. Csökkenteni illetve megszüntetni a kemikáliákat az ételben, italban. Első lépésként tessék tanulmányozni minden egyes terméknek amit a kosaradba teszel az összetételét. Ma már kötelező az EUban ráírni a termékekre az összetételt a legapróbb részletekig. Ha van a listán olyan amit nem ismersz egyszerűen ne vedd meg. Igen, több idő a vásárlás, de megéri! Az egészséged a tét! A nehezen visszaszerzett egészséged. Most biztos sokan azt mondanák: “ooh olyan termék nincs is már aminek az összes összetevőjét ismerem”. De van! Én már 2 éve csak olyanokat veszek és nem éhezek 🙂
  3. Támogasd az immunrendszeredet! Manapság épp a fennt említett okok miatt a zöldségek és gyümölcsök vitamin és ásványi anyag tartalma a töredéke csak az eredetinek mire az a háztartásokba jut. Leszedik éretlenül őket és hónapokig tárolják szállítják mire hozzád eljut. Példának okán, hogy megértsd: a gyümölcs vitamintartalma 100%os mikor éretten leszeded a fáról, bokorról. Onnantól, hogy leszedted minden egyes percben vészesen csökken a vitamintartalom. A zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma – mire eljut hozzád az otthonodba a boltok polcairól – halovány töredéke az eredetinek. Emiatt nem indok a vitaminpótlásra, hogy ha valaki rendszeresen eszik zöldséget, gyümölcsöt, hacsak nem a saját kertjében termelte azt meg és azonnal felhasználja leszedés után. A mai 21. századi embernek kötelezően kell(ene) vitaminokat és ásványi anyagokat szedni napi szinten ahhoz, hogy az egészséges immunrendszeri működést fenntartsa.
  4. Stresszkezelés: a stressz lassú gyilkos. Szépen lassan hosszú idő alatt megöl betegségek formájában. De mi is az a stressz? Amikor a szervezetedet olyan inger éri amire adrenalin termelődik, emiatt a szívverés felgyorsul, glukozzal teli vért pumpál az izmokba, hogy azok készen álljanak a támadásra, menekülésre, a hasnyálmirigy dolgozik, hogy “üzemanyaggal” lássa el a testedet, inzulint és glucagont termel, hogy a megemelkedett glukozszintet a vérben a máj le tudja bontani. A folyamatos stresszhelyzetben az izmok állandóan feszültek, a szív folyamatosan túldolgozik, a hasnyálmirigy és a máj folyamatos terhelés alatt van. Ugye milyen könnyű átlátni, hogy mennyi szerv sérülhet a folyamatos stressztől? A stresszkezelés és lecsökkentése életmódbeli változtatásokkal kiemelt jelentőségű.

A rák megelőzhető az esetek többségében de komolyan kell venni a fent leírtakat. Rajtunk múlik, hogy tápláljuk vagy pusztítjuk a testünket azzal a késsel, villával és kanállal.

Terveim szerint a következő bejegyzésekben részletesen megosztom veletek a fent leírt változtatásokat. Én már több mint 1 éve ezek szerint élek és az orvosaim a megmondhatói, hogy ezidáig működik:-) Ha hasznosnak találtad ezt a bejegyzést gondolkodj el rajta és állj készen a változásra. Hidd el megéri!

Kérdésed van? Írj a dkeblog.a.rettegett.betegseg@gmail.com email címre.

 

(N)A mozgás (!)

Capture

A rendszeres testmozgással megelőzhető a betegségek 90 %-a… Te is hallottad már ezt? Biztos vagyok benne. Mint ahogy abban is, hogy a legtöbb ember már unja ezt és mondja, hogy “ja..ja.. persze” aztán ücsörög tovább.. ki a TV előtt ki a kanapén ki az irodában stb stb. Immunisak vagyunk már erre, mert ugye “könnyű azt mondani, hogy mozogj légy aktív“. Aztán jönnek a kérdések, bújtatott kifogások, hogy ” mikor van nekem erre időm?” meg ” aah nincs nekem pénzem edzőteremre” aztán meg “állandóan rossz az idő és különben is utálok futni..” és még sorolhatnám. Nem fogok egy tudományos bejegyzést írni a mozgás fontosságáról és arról sem, hogy miért fontos, ezzel rengeteg cikk foglalkozik a neten. Ennek a bejegyzésnek az a célja, hogy a saját példámon keresztül bizonyítsam, hogy ez működik és hogy meggyőzzelek, hogy igenis a rendszeres testmozgás az új életünk kiemelkedően fontos része. Kellemes mellékhatásai pedig többek között, hogy egészségesek leszünk, vidámak és nem lesz súlyproblémánk sem.

Az ülés lassú gyilkos. A mai ember élete minimum felét ülve tölti. Holott nem erre lettünk kitalálva. A sok ülés eldeformálja a csontokat, lassítja az anyagcserét miáltal a méreg és salakanyagok nem tudnak rendesen kiürülni, panganak aztán komoly problémákat okoznak. Az izmok sorvadnak az izületek kopnak a sejtek nem kapnak elég oxigént az egészség romlik. Nem sorolom. Az ülés lassan és biztosan megöl. Nem beszélve arról ha az ember még túl sokat is eszik emellé. Persze itt most többen mondhatják, hogy “én nem eszem túl sokat“.. nade mi a túl sok? Ideális esetben az embernek csakis annyit kellene ennie amennyit az életmódja megkövetel, magyarul amennyit fel is használ a szervezete. A mai emberek 90%a túl sokat eszik és a negyedét sem használja fel (nem kell vadászni, gyüjtögetni, menekülni, építeni). Gondoljunk csak egy átlagos napra: felkelünk eszünk reggelit, majd lemegyünk dolgozni, ahol nagyrészt ülünk (kivétel persze a kemény fizikai munkát vegzők), majd nasi, majd ülünk, majd ebéd 2 fogás minimum aztán ülünk vagy állunk egy helyben, aztán uzsonna, majd ülünk megint kisebb megszakításokkal, mikor elmegyünk vásárolni (autóval persze ahol ülünk) kicsit azért használnunk kell a lábunkat is, aztán este van vacsorázni kell, mert hát csak este van és ugye már nem ettünk egy ideje… aztán ülünk és megyünk feküdni. Mikor van ideje a szervezetünknek felhasználni az elfogyasztott ételt? Nem sok alkalmat ad neki egy mai átlagos városi ember. Persze eléggé elnagyoltam de a lényeg, hogy túl sokat eszünk és nem mozgunk. Az eredmény? Szív és érrendszeri problémák, gerincproblémák, egyéb szervi megbetegedések, rák. Nem részletezem tovább, szerintem mindenki érti a lényeget. Arra most nem térek ki, hogy mit eszünk mert az egy külön fejezet lesz, de higyjétek el lehet még fokozni…

Egy biztos: a rendszeres testmozgásba még senki nem halt bele! Annak hiányába már inkább… érdemes ezen elgondolkodni. Én is elgondolkodtam tavaly.. volt rá elég sok időm. Mivel 6 éves korom óra intenzíven sportoltam kisebb megszakításokkal egészen a betegségemig számomra nem volt kérdés a mozgás fontossága. Már a kezelések alatt elhatároztam, hogy amennyire bírom minden nap mozogni fogok. A kemoterápia első 3 hónapjában – ami a legkeményebb volt számomra lásd korábbi bejegyzéseimet – minden nap sétáltam. Eleinte csak vonszoltam magam de számomra már az is komoly eredmény volt. Aztán köszönhetően a kemós túlélőkészletemnek a 2. hónaptól már rendesen sétáltam minden nap egy órát. A Taxol alatt már kocogtam naponta és roppant büszke voltam magamra. Ezek mellett köszönhetően a kutyámnak minden 4 órában mentem ki vele egy kb 15 perces sétára. Ha esett ha fújt mentem. Mert tudtam azt, hogy rengeteg energiát kapok a mozgástól, mégha piszok nehéz is volt elindulni és felemelni a hátsómat a kanapéról.

A kezelések végeztével visszamentem az edzőterembe és az volt a tervem, hogy újra fitt legyek mihamarabb. Állóképesség növelés kardió edzéssel. Annál is inkább mivel az utolsó kemó után 2 hónappal és a sugárkezelés befejezésétől számított 4 hét múlva egy mellrákellenes kampány futóversenyén vettem részt, ahol 5km-t kellett egyhuzamban lefutni. Kérdés nem volt számomra, hogy megcsinálom. Megcsináltam:-) Végig futottam egyszer sem álltam meg és beértem a célba. Nagyszerű érzés volt. Ezen (is) fellelkesülve növeltem az edzőtermi napok számát és elkezdtem jógázni is hetente egyszer. 3 hónappal az utolsó kezelés után már hetente 2x jártam az edzőterembe, ahol még mindig a kardión volt a hangsúly (30 perc futás, 15 perc evezés és 20 perc úszás) és hetente 1x egy órát jógáztam. A napi séták ugyanúgy megmaradtak. Aztán visszamentem az irodában dolgozni hetente 2x és oda biciklivel jártam, ami mindezen felül heti 2x egy óra intenzív tekerés (fél óra oda és fél óra vissza). Az eredmény? Remek formában voltam a tavaly decemberi első nagy viziten mikor is az orvos is elképedt. Energikus voltam és fitt, minden eredményem kiváló a vérképen. Azt ugye mondanom sem kell, hogy az orvosom helyeselte a sok mozgást és bíztatott. A kezelések után egy hónappal már visszanőtt rendesen a hajam, a szemöldököm, szempillám. Szebb és dúsabb volt mint eddig bármikor. Megszűntek a fulladások, a légszomj a heves szívdobogás és helyreállt az emésztésem is. Pedig több embertől hallottam ám én is, hogy “fulladsz? hogy mersz így futni?” és láss csodát a futás miatt lettem jobban:-)

Sokan azt hiszik, hogy az intenzív mozgás veszélyes. Ismétlem és nézzetek utána, ha valaki nem hiszi: az intenzív mozgástól még soha senki nem kapott infarktust! Az infarktust az intenzív mozgás hiánya okozza! …. és mielőtt bárki most felhorkanna, hogy “de mert én olvastam, hogy a futó összeesett és meghalt…”  nézzen utána a teljes ilyen jellegű történeteknek, mert mindig kiderült, hogy ott más hosszú ideje fennálló probléma volt és a halál oka soha nem a testmozgás volt. Sok esetben az ember azért nem halt meg előbb, mert mozgott…

2 hónappal ezelőttig a fent leírt edzéstervet követtem annyi különbséggel, hogy hetente egy zumbaóran is részt vettem. Imádok táncolni így számomra a tánc az aktív testmozgással – ami maga volt a zumba – igazi kikapcsolódás volt. 2 hónappal ezelőtt viszont késznek éreztem magam továbblépni és a hangsúlyt az erősítésre helyeztem. Az edzőteremben kérésemre összeállítottak nekem egy személyre szóló programot ahol a hangsúly az erősítésen van, így az 1 órás program mindössze csak első 20 perce szól intenzív kardióról, a fennmaradó 40 perc erősítés különféle gépekkel, súlyzókkal. Jelenleg ezt a programot csinálom hetente 3x, mellette ugyanúgy biciklizek, sétálok és jógázok.

Most biztos azt kérdezitek mikor van minderre időm. Van. Mert lennie kell. Nem érdekel, hogyan ha az egészségem a tét. Meg lehet csinálni. Én sem vagyok különleges. Férjem van, gyerekem van, kutyám van, főállású munkahelyem van emellett a saját vállalkozásunkat is menedzselem. Dolgozó nő vagyok, Anya, háziasszony, feleség, gazdi. Van időm rá, mert ez nem plusz számomra hanem a létezésem alapfeltétele. Az új életem szerves része és az egészségem megőrzésének kulcsa. Nem vagyok hajlandó kompromisszumokat kötni az egészségem rovására és Te se tedd! Gondold át a napjaidat, egy hetedet, tervezd meg hidd el lesz ott idő erre is. Ne feledd amit az előző bejegyzésben írtam: nincs, nem lehet olyan dolog amit ne tennél meg azért, hogy elkerüld a rákot és a betegségeket! Nem kell pontosan ugyanezen mozgásformákat választanod. Mindenki más. A lényeg a heti minimum 4x 1 órás intenzív mozgás de a legjobb a napi intenzív fél óra minimum. Ha ezt megteszed akkor rengeteget tettél az egészségedért. Na mozgás! 🙂